Július hónap folyamán szintén újabb felújított járdák és utak teszik könnyebbé a beregszásziak és a környékbeliek közlekedését. Hogy konkrétan milyen útszakaszok „megszépítéséről” van szó, Beregszász polgármesterét, Gajdos Istvánt kérdeztük…

A város első embere elmondta, hogy a napokban készültek el a Linner utcai (a Beregszászi Járási Központi Kórház épülete mellett) 205 m hosszú és 1,5 m széles járdaszakasz leaszfaltozásával, ami mintegy 80 ezer hrivnyájába került a városi tanácsnak. A munkálatok elvégzésében komoly gondot okozott az esővíz-elvezetők teljes felújítása, illetve az eltömődött régi rendszer kitisztítása. Az aszfaltozás megkezdése előtt ugyanis előbb el kellett távolítani az elvezető árkokban évtizedekig felgyülemlett szennyeződéseket és csak utána lehetett elvégezni az érdemi munkát. Ezenkívül folyamatban van a Lónyai utca egy szakaszának leaszfaltozása, ami újabb 200 ezer hrivnya kiadást jelent a városnak az idei költségvetésnek megfelelően.

– Tervezzük továbbá a Szilvay utca egy szakaszának felújítását is 450 m-en, ám előbb a vágóhíd környékét szeretnénk teljes mértékben „megszabadítani” a gyomtól és a szeméttől, csak ezután kezdhetjük el az útjavítást. Eddig 300 ezer hrivnya áll rendelkezésünkre a szükséges munkálatok elvégzéséhez, amelyet elsősorban a városi költségvetésből biztosítunk. Folytatódnak a Kálvin tér I. szakaszának felújítási munkálatai, amelyeket augusztus végére szeretnénk befejezni, ennek költségei elérik a 300 ezer hrivnyát – informálta lapunkat a polgármester.

Mindannyiunk nagy örömére egy igen kiváló szakember, fiatal, energikus vezető, Kardos Sándor került a beregszászi nyugdíjosztály élére. Őt kértük meg, ossza meg lapunk olvasóival rövid szakmai önéletrajzát!

A lakosság hatékony és operatív tűzvédelme, a tűzoltó szervek tevékenységének koordinációja, a tűzesetek következményeinek felszámolása céljából Beregszász polgármestere létrehozta az operatív törzskart, amelynek elsőszámú feladata – a tűzbiztonsággal kapcsolatos rendkívüli helyzetek során felmerülő negatív helyzetek következményeinek felszámolására meghozandó intézkedések koordinálása.

Mikola Pavljuk, a városi tanács a választók állami bejegyzési osztályának vezetője válaszol a kérdésekre.
– Változtak-e a szavazás feltételei a parlamenti, helyi tanácsok képviselőinek, polgármestereknek megválasztásáról szóló új törvény szerint?
– Igen, az állampolgárok egyes kategóriáinak számára. A hatodik rész 3. cikkelyének megfelelően például a sorkatonai szolgálatukat töltő személyek, külföldön élő ukrán állampolgárok, bíróság által cselekvésképtelennek nyilvánított polgárok, szabadságvesztésre ítéltek nem tartoznak egyetlen territoriális közösséghez se, így nem jogosultak szavazni a helyhatósági választásokon.

Beregszász utcáin sétálgatva megakad az ember szeme egy-egy szép épületen, rendezett portán, de ugyanúgy az elhanyagolt utcákon is.
Így esett, hogy egyik délután a B. Hmelnickij (korábban Bocskai) utcán sétálgatva felfigyeltem a 27. szám alatti lakóépületre. A kellemes barackvirág alapszín a fehér homlokdíszekkel, az angyalkákkal, rózsákkal és a csipkeszegéllyel (lásd a fotón) igencsak aprólékos, szép mestermunkára vall. Nyilván egy jó ízlésű és nagy műveltségű építész keze lehetett benne, hogy az épület a XXI. században is korabeli pompájában lett ismét a város ékessége.

Beregszászon gond nélkül lehet felvenni hollywoodi jeleneteket reális események alapján. Alkalom mindig akad.  Nemrég például a Sztefanik utcán egy rejtélyes „ember-tornádó” söpört végig és sok ház vízvezetékét rongálta meg. A „hős” „összegyúrta” őket egészen az utca végéig, egyet sem hagyott épen. Egyik cső sem kerülte el a kegyetlen bosszút. Talán ádáz ellenségeit látta a csövekben? Vigyázz magadra, Pókember! A közelmúltban elhelyezett központi lámpákat is megunta valaki. Mert mi mással is magyaráznánk, hogy a felét már kiverték? Vagy esetleg egy bérgyilkos gyakorolhatott..? Éljen Spielberg!

A kőhíd
Beregszász város központjának egyik legnagyobb éke, méltán büszkesége a Vérkén átívelő „púpos” kőhíd. Ennek eredetét kutatva számos érdekes információ birtokába jutottam. Megtudtam például, hogy azt olasz mesterek építették, így a korabeli velencei divatnak megfelelően készült a beregszászi kőhíd őse (lásd a fotón).
A Vérke patakról és a kőhídről már Lehocky Tivadar történetíró is tesz említést 1831–1882-ben megjelent monográfiájában, méghozzá pontosan meghatározva, mikor láttak hozzá a kőhíd alapjainak lerakásához. Mi több: bizonyítékokkal szolgál arra vonatkozóan, hogy kisvárosunknak már jóval a honfoglalás előtt is voltak ősmagyar lakosai, ezt igazolják a magyar (pogány) temetkezési szokásoknak megfelelően eltemetett vitézek később feltárt tetemei és a velük együtt örök nyugalomra helyezett harci eszközök díszítése, elkészítési technikája. Íme néhány részlet…

Kicsit megkerülve a hivatalos statisztikai adatokat, több magyar történész többször is levonta a következtetést, hogy Magyarország tulajdonképpen minden oldalról önmagával határos. A trianoni békeszerződés által „felnégyelt haza” területein ma is magyarok élnek. Ezt a bizonyosságot erősítette meg az immár tizenhetedik alkalommal megrendezett nemzetközi olvasótábor is, ahová a történelmi Magyarország határain kívül rekedt országrészekben élő tehetséges magyar fiatalokat hívták meg.

FC Szambor – SC Beregvidék 1:1 (0:0)
A bajnokságban – 2:0-s győzelem idegenben
Szerdán megkezdődtek az Ukrán Amatőr Csapatok Kupájának küzdelmei, mivel 32 helyett csak 24 csapat indult, ezért 8 erőnyerő mellett 16-nak, köztük a mi Beregvidékünknek is, selejtezőt kell játszania a nyolcaddöntőbe kerülésért. A mieinknek a Lemberg megyei bajnokságban szereplő, és jelenleg 1 pont hátránnyal második, megyei kupagyőztes FC Szambor csapata jutott, s az első mérkőzésre idegenben került sor.

Gajdos István polgármester a Beregszász főszerkesztőjének harminchárom kérdésére válaszolt
A Beregszász városi hetilap igyekszik rendszeresen bemutatni Gajdos István polgármester tevékenységét. Interjúkban, tudósításokban, cikkekben, jegyzetekben, fényképtudósításokban szerepel polgármesterünk és csapata. Lapunk a városvezetés mindennapjainak objektív ábrázolására törekszik, a város életéről a legteljesebb képet adja és leggyorsabban tájékoztat, népszerűsíti az élenjáró munkaformákat és –tapasztalatokat, ahol kell, rámutat a hibákra, ötleteket ad, rávezet arra, mit és hogyan kellene tenni. A Gajdos Istvánnal folytatott beszélgetésünk – párbeszéd mindarról, mivel s hogyan telnek polgármesterünk napjai, mi a véleménye  a legidőszerűbb problémákról, vagyis egy tisztán emberi, szívélyes és nyílt, jóindulatú és természetes, őszinte, baráti beszélgetés, amely, gondolom, számot tarthat valamennyi olvasónk érdeklődésére.


– Megválasztása óta, képletesen szólva, hányszor is lépte át eddig a Beregszászi Polgármesteri Hivatal küszöbét?
– Külön nem számoltam, de máig úgy 1570-1580 napja vagyok hivatalban, és a megbízatásom végéig még hátravan körülbelül száz. Akit ez konkrétan érdekel, számológép nélkül is könnyen kiszámolhatja…

A sok esőzés a nyár elején és a jelenlegi nagy hőség az idei termés miatti aggodalomra adnak okot. Az ukrajnaiak többsége már azon töri a fejét, hogy milyen élelmiszerárakra számíthatunk ősszel. Vladiszlav Atrosenkót, a Szilna Ukrajina párt agráripari kérdésekkel foglalkozó szakértői bizottságának vezetőjét kérdeztük a mezőgazdaság helyzetéről. Szerhij Tihipko politikai pártjának képviselője szerint az ukrán földek az ország gazdasági fejlődésének biztos alapjául szolgálhatnak, de ehhez gondos kezekbe kell adni és biztosítani a feltételeket a tőkebefektetéshez.

Erről beszélt Koszty Bondarenko ismert ukrán politológus, az országos pártszervezet elnökhelyettese a Szilna Ukrajina (Erős Ukrajna) megyei aktivistáinak, a járásközi szervezetek vezetőinek és a helyi sajtó képviselőinek.
…Koszty Bondarenko, Szerhij Tihipko pártbeli helyettese, akit a jelenlévőknek Mihajlo Popovics, az Erős Ukrajna megyei pártszervezetének elnöke (a felvételen) mutatott be, szerényen, kiegyensúlyozottan, nyugodtan és toleránsan kezdte szónoklatát. A vendég mindenekelőtt kihangsúlyozta, hogy szeretné, ha a teremben, ahol az Erős Ukrajna pártaktívája gyűlt egybe, monológ helyett inkább egy párbeszéd alakulna ki. Őt érdekli azoknak az embereknek a vélemények, akik nem az ország jelenlegi helyzetének mérlegelése miatt léptek be a pártba.

Évente júliusban a kijevi területi Ukrajinka településen tartják meg az Ukrajnai Kisvárosok Szövetségének közgyűlését, amelyre meghívást kapnak a nagyközségek és városok polgármesterei, a központi végrehajtó szervek képviselői és népképviselők is. Ez alkalommal a konferencia, melynek munkájában részt vett a szövetség elnöke, Pavlo Kozirjev, az államelnök tanácsosa, Valerij Pusztovojtenko valamint Vaszil Demcsisin, a Legfelsőbb Tanács állami építkezési és helyi önkormányzati albizottságának elnöke is, fő témája – Az állam és a kisvárosok. Együttműködési program. – volt. Városunkat ezen a fórumon Mester Mihály, a gazdasági és európai integrációs főosztály vezetője képviselte. Élve az alkalommal, néhány kérdést intéztünk hozzá…

Több mint 5 ezer beregszászit tartanak nyilván az internetes közösségi portálokon. Legtöbbjük 12-30 év közötti fiatal. A „függés” fizikai és pszichológiai fogyatékosság kialakulásával fenyegethet. Figyeljenek oda a gyerekükre.

A közösségi portál egy web-oldal, amelynek felhasználója kialakíthatja a saját web-oldalát adatlapjával, megnézheti a többiek adatait, a feltett fényképeket, videókat, ismerősöket kereshet, kommunikálhat, meghallgathatja a zeneszámokat. A közösségi oldalt egy nagy szállóhoz hasonlíthatnánk, amikor annak lakói büntetlenül mehetnek be az Önök szobájába, ha nincs bezárva, átnézhetik a fotóalbumukat, meghallgathatják a zenéjüket, beszélgethetnek az Önök barátaival. Persze Önök hasonló jogokkal rendelkeznek.

Tisztelt Beregszásziak!
Ukrajna Külügyminisztériumának tájékoztatása szerint Magyarországon módosították Az állampolgárságról szóló törvényt, amely 2010. augusztus 28-tól törvényerőre emelkedik és 2011. január 1-jététől hatályba lép. A törvény előirányozza a magyar állampolgárság felvételének egyszerűsített eljárását a határon túl élő magyar származásúak számára, eközben nem követeli meg a lakhelyként számító ország állampolgárságáról való lemondást.